Világvallások emberképe és etikája

A mostani bejegyzésben végigvesszük a nagyobb vallások jellemzőit és a hozzájuk kapcsolódó kulcsfogalmakat.

Hinduizmus

A hinduizmus többféle indiai eredetű vallás együttese. Ezen vallásoknak közös szent könyvei vannak. A hinduizmusnak létezik többistenhívő és egyistenhívő vallásai is.

Isteneik közül ismertek:

• Brahma – világot teremtő isten
• Siva – világot pusztítva újjáteremtő isten
• Visnu – világot fenntartó isten, bölcsesség és jóság megtestesítője

A hinduizmushoz köthető a karma, melyet a jó és rossz cselekedetek következményeképp “tartják számon”. A karma lényege, hogy ösztönözze az örökké élő lelket, hogy erkölcsösen éljen, mert ez alapján kerül eldöntésre, hogy következő életében jutalmazó vagy büntető tényekkel szembesül-e.

Az indiai társadalomban fellelhető kasztrendszer a vallásban is megjelenik, mondhatnánk innen eredeztethető. A hinduizmus a társadalmat egy emberi testnek tekinti, amelyben a papok alkotják a fejet, a harcosok a karokat, a dolgozók (iparosok, kézművesek, kereskedők) a törzset, a szolgálók pedig a lábakat jelképezik.

A hinduizmusban a testet és a lelket összességében nézik. Ennélfogva a testre éppúgy odafigyelnek, mint az erkölcsös viselkedésre. Ehhez testedző gyakorlatokat végeznek, jógáznak, mely során a test erősödik, e melett viszont folyamatos összpontosításra van szükség. A jóga megkönnyíti a szenvedést okozó vágyaktól való megszabadulást, és a helyes tudáshoz való eljutásban segít.

Két kulcsfogalom tartozik hozzá: szelídség és erőszakmentesség.

Buddhizmus

A buddhizmusnak nincs istene. Nagyon sokan nem tudják ezt megérteni, mert amikor vallásról beszélünk, akkor mindig egy irányító vagy jutalmazó (jutalmazó-büntető) valamire asszociálunk, amit istenként deklarálunk.

A buddhizmus szerint ez a világ (melyben élünk és ismerünk) a hanyatlás-felemelkedés, pusztulás-újjászületés örök körforgásában van, és az ember csak az erkölcsi tökéletesedés által léphet ki ebből a mókuskerékből.

A világ rendjében rejlő erkölcsi elveket meditációval lehet felismerni. A meditáció során a buddhista tanokat követők megnyílnak, magukba fogadják a mindenség titkait. Ezen titkokat, ha “meghallják”, akkor a nem cselekvéssel érvényesítik. A buddhisták a gyakorlatban a mértékletességre, egyszerűségre, a világ dolgairól való lemondásra törekszenek.

A buddhisták végső célja a nemlétbe való eljutás, amely egy tisztán szellemi-lelki világ.

A buddhizmusban nincsenek mindenki számára kötelező erkölcsi parancsok. Ebben a vallásban mindenki saját magáért felelős, egy-egy személynek az erkölcsi cselekedetei azon múlnak, hogy a szellemi fejlődés mely fokán állnak.

Vannak viszont alapelvek, amelyek más vallásoknál is megjelennek: Ne lopj! Ne ölj! Ne hazudj! Ne törj házasságot! Ne fogyassz részegítő italokat!

Buddha nyolc ösvénye segít abban, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket mindenképp meg kell tenni:

1. helyes gondolat
2. helyes cselekedet
3. helyes értelem
4. helyes beszéd
5. helyes erőfeszítés
6. helyes koncentráció
7. helyes élet (mások javára is munkálkodjunk)
8. helyes figyelem (meglátni a legjobbat másokban és a lehető legjobban megismerni önmagunkat)

Zsidó vallás

A zsidó vallás emberképe és etikája jól ismert lehet számunkra, főleg az európai népek körében. Az alaptevések a Tízparancsolatból eredeztethetőek.

A zsidó időfelfogás nem ciklikus, hanem egyenes vonalú, történelmi. Ezt azért fontos kiemelni, mert a zsidó vallásban az isteni ígéret, a Messiás eljövetele a célkitűzés és a feladat. A Messiás (Isten küldötte) eljövetelekor ugyanis Isten a világ minden tájáról összegyűjti gyermekeit és elviszi őket az ősi földre. (A Messiás eljövetelekor valósul meg a halottak feltámadása is.)

Vannak a Tízparancsolaton kívül még gyakorlati szabályozások is, amelyek a társadalom és a gazdaság egészére vonatkoztathatóak. Az erkölcsi tanításokat a Biblia néhány könyve is tartalmazza, de találhatunk belőlük a Példabeszédek könyvében is.

Néhány erkölcsi tanács:

• óvakodj a rossz baráttól
• légy vendégszerető
• légy szelíd
• kerüld a gúnyolódást
• légy igazságos
• légy józan
• légy becsületes

Iszlám vallás

A vallástudósok szerint az iszlám vallás a zsidó és a keresztény vallásból nőtte ki magát. A muszlim hívők úgy tartják magukról, hogy ők Ábrahám hitét követik, és a szent könyvüket, a Koránt idézik.*

*„Ábrahám nem volt sem zsidó, sem pedig keresztény, hanem egyistenhívő, aki alávetette magát Allahnak”

Korán 3:67

A muszlim hit 5 pillére adja meg a vallás szerkezetét:

1. A muszlim vallás Allahnak és prófétájának Mohamednek a vallása
2. Napi ötszöri ima
3. A jövedelem tizedét (egyházi adó lenne) a szegények között osszák szét
4. Ramadán megtartása – hónapos böjt
5. Zarándoklat Mekkába – Legalább egyszer életük folyamán

A muszlim vallásban nincs személyes bűnbocsánat, nem létezik mindenre kiterjedő eredendő bűn. Egyedül a hitetlenségből való megtérés van jelen.

A halál utáni életről úgy tartják, hogy az elhunyt ember lelke előbb kóstolót kap a mennyországból is és a pokolból is, majd várakozik a feltámadásig. Csak egyedül a mártírok jutnak egyenesen a Paradicsomba.

Az iszlám, bár a terrorista cselekedek miatt és a média miatt eléggé félreértelmezhető, egy békés vallás. Nem támogatja a terrorizmust. A dzsihád jelentése erőfeszítés, igyekezet, fáradozás, abban a tekintetben, hogy egy hívőből jó muszlim váljék. (Ellentétben az erőszakos hittérítéssel!) Jelentheti még a hit védelmét is, de ha önvédelmi fegyveres harcra kerülne is sor, akkor sem lehet belőle területszerző háború. (Ezen kitétel inkább a középkorra és a kora újkorra eredeztethető, napjainkra nem jellemző.)

Mohamed tanácsai a következők voltak:

• Tiszteld szüleidet és viseld gondjukat!
• Légy megbocsátó!
• Légy őszinte!
• Ne gyarapítsd mohón vagyonodat!
• Mutass példát!
• Légy kiegyensúlyozott!
• Adj alamizsnát a szegényeknek!

Az erkölcsös muszlim ezeket a tanácsokat követi élete során.

Az iszlám nem úgy tekint a nőkre, hogy természetükről fogva alá vannak rendelve a férfiaknak. A Korán szerint a nők és a férfiak szellemi képességei egyenértékűek. Mindketten egyaránt felelősek tetteikért Isten előtt. A vallás szerint a nők legfontosabb feladata az életükben a családalapítás és a boldog család fenntartása, de nem tilos tanulniuk vagy dolgozniuk, hiszen tudásukkal a társadalom javát szolgálhatják.

A Koránban (szintén a Bibliában) szerepel olyan kitétel, hogy egy férfinak akár négy felesége is lehet. Ezzel az iszlám hit védelme során hősi halált halt katonák özvegyeit és árváit támogatta.

A muszlim világban fontos a szerelem – a szellemi, lelki és testi egyesülés miatt -, és erkölcsös nemi kapcsolat csak házasságon belül lehetséges.