Világvallások emberképe és etikája
A mostani bejegyzésben végigvesszük a nagyobb vallások jellemzőit és a hozzájuk kapcsolódó kulcsfogalmakat.
Hinduizmus
A hinduizmus többféle indiai eredetű vallás együttese. Ezen vallásoknak közös szent könyvei vannak. A hinduizmusnak létezik többistenhívő és egyistenhívő vallásai is.
Isteneik közül ismertek:
- Brahma – világot teremtő isten
- Siva – világot pusztítva újjáteremtő isten
- Visnu – világot fenntartó isten, bölcsesség és jóság megtestesítője
A hinduizmushoz köthető a karma, melyet a jó és rossz cselekedetek következményeképp “tartják számon”. A karma lényege, hogy ösztönözze az örökké élő lelket, hogy erkölcsösen éljen, mert ez alapján kerül eldöntésre, hogy következő életében jutalmazó vagy büntető tényekkel szembesül-e.
Az indiai társadalomban fellelhető kasztrendszer a vallásban is megjelenik, mondhatnánk innen eredeztethető. A hinduizmus a társadalmat egy emberi testnek tekinti, amelyben a papok alkotják a fejet, a harcosok a karokat, a dolgozók (iparosok, kézművesek, kereskedők) a törzset, a szolgálók pedig a lábakat jelképezik.
A hinduizmusban a testet és a lelket összességében nézik. Ennélfogva a testre éppúgy odafigyelnek, mint az erkölcsös viselkedésre. Ehhez testedző gyakorlatokat végeznek, jógáznak, mely során a test erősödik, e melett viszont folyamatos összpontosításra van szükség. A jóga megkönnyíti a szenvedést okozó vágyaktól való megszabadulást, és a helyes tudáshoz való eljutásban segít.
Két kulcsfogalom tartozik hozzá: szelídség és erőszakmentesség.
Buddhizmus
A buddhizmusnak nincs istene. Nagyon sokan nem tudják ezt megérteni, mert amikor vallásról beszélünk, akkor mindig egy irányító vagy jutalmazó (jutalmazó-büntető) valamire asszociálunk, amit istenként deklarálunk.
A buddhizmus szerint ez a világ (melyben élünk és ismerünk) a hanyatlás-felemelkedés, pusztulás-újjászületés örök körforgásában van, és az ember csak az erkölcsi tökéletesedés által léphet ki ebből a mókuskerékből.
A világ rendjében rejlő erkölcsi elveket meditációval lehet felismerni. A meditáció során a buddhista tanokat követők megnyílnak, magukba fogadják a mindenség titkait. Ezen titkokat, ha “meghallják”, akkor a nem cselekvéssel érvényesítik. A buddhisták a gyakorlatban a mértékletességre, egyszerűségre, a világ dolgairól való lemondásra törekszenek.
A buddhisták végső célja a nemlétbe való eljutás, amely egy tisztán szellemi-lelki világ.
A buddhizmusban nincsenek mindenki számára kötelező erkölcsi parancsok. Ebben a vallásban mindenki saját magáért felelős, egy-egy személynek az erkölcsi cselekedetei azon múlnak, hogy a szellemi fejlődés mely fokán állnak.
Vannak viszont alapelvek, amelyek más vallásoknál is megjelennek: Ne lopj! Ne ölj! Ne hazudj! Ne törj házasságot! Ne fogyassz részegítő italokat!
Buddha nyolc ösvénye segít abban, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket mindenképp meg kell tenni:
- helyes gondolat
- helyes cselekedet
- helyes értelem
- helyes beszéd
- helyes erőfeszítés
- helyes koncentráció
- helyes élet (mások javára is munkálkodjunk)
- helyes figyelem (meglátni a legjobbat másokban és a lehető legjobban megismerni önmagunkat)
Zsidó vallás
A zsidó vallás emberképe és etikája jól ismert lehet számunkra, főleg az európai népek körében. Az alaptevések a Tízparancsolatból eredeztethetőek.
A zsidó időfelfogás nem ciklikus, hanem egyenes vonalú, történelmi. Ezt azért fontos kiemelni, mert a zsidó vallásban az isteni ígéret, a Messiás eljövetele a célkitűzés és a feladat. A Messiás (Isten küldötte) eljövetelekor ugyanis Isten a világ minden tájáról összegyűjti gyermekeit és elviszi őket az ősi földre. (A Messiás eljövetelekor valósul meg a halottak feltámadása is.)
Vannak a Tízparancsolaton kívül még gyakorlati szabályozások is, amelyek a társadalom és a gazdaság egészére vonatkoztathatóak. Az erkölcsi tanításokat a Biblia néhány könyve is tartalmazza, de találhatunk belőlük a Példabeszédek könyvében is.
Néhány erkölcsi tanács:
- óvakodj a rossz baráttól
- légy vendégszerető
- légy szelíd
- kerüld a gúnyolódást
- légy igazságos
- légy józan
- légy becsületes
Iszlám vallás
A vallástudósok szerint az iszlám vallás a zsidó és a keresztény vallásból nőtte ki magát. A muszlim hívők úgy tartják magukról, hogy ők Ábrahám hitét követik, és a szent könyvüket, a Koránt idézik.*
*„Ábrahám nem volt sem zsidó, sem pedig keresztény, hanem egyistenhívő, aki alávetette magát Allahnak”
Korán 3:67
A muszlim hit 5 pillére adja meg a vallás szerkezetét:
- A muszlim vallás Allahnak és prófétájának Mohamednek a vallása
- Napi ötszöri ima
- A jövedelem tizedét (egyházi adó lenne) a szegények között osszák szét
- Ramadán megtartása – hónapos böjt
- Zarándoklat Mekkába – Legalább egyszer életük folyamán
A muszlim vallásban nincs személyes bűnbocsánat, nem létezik mindenre kiterjedő eredendő bűn. Egyedül a hitetlenségből való megtérés van jelen.
A halál utáni életről úgy tartják, hogy az elhunyt ember lelke előbb kóstolót kap a mennyországból is és a pokolból is, majd várakozik a feltámadásig. Csak egyedül a mártírok jutnak egyenesen a Paradicsomba.
Az iszlám, bár a terrorista cselekedek miatt és a média miatt eléggé félreértelmezhető, egy békés vallás. Nem támogatja a terrorizmust. A dzsihád jelentése erőfeszítés, igyekezet, fáradozás, abban a tekintetben, hogy egy hívőből jó muszlim váljék. (Ellentétben az erőszakos hittérítéssel!) Jelentheti még a hit védelmét is, de ha önvédelmi fegyveres harcra kerülne is sor, akkor sem lehet belőle területszerző háború. (Ezen kitétel inkább a középkorra és a kora újkorra eredeztethető, napjainkra nem jellemző.)
Mohamed tanácsai a következők voltak:
- Tiszteld szüleidet és viseld gondjukat!
- Légy megbocsátó!
- Légy őszinte!
- Ne gyarapítsd mohón vagyonodat!
- Mutass példát!
- Légy kiegyensúlyozott!
- Adj alamizsnát a szegényeknek!
Az erkölcsös muszlim ezeket a tanácsokat követi élete során.
Az iszlám nem úgy tekint a nőkre, hogy természetükről fogva alá vannak rendelve a férfiaknak. A Korán szerint a nők és a férfiak szellemi képességei egyenértékűek. Mindketten egyaránt felelősek tetteikért Isten előtt. A vallás szerint a nők legfontosabb feladata az életükben a családalapítás és a boldog család fenntartása, de nem tilos tanulniuk vagy dolgozniuk, hiszen tudásukkal a társadalom javát szolgálhatják.
A Koránban (szintén a Bibliában) szerepel olyan kitétel, hogy egy férfinak akár négy felesége is lehet. Ezzel az iszlám hit védelme során hősi halált halt katonák özvegyeit és árváit támogatta.
A muszlim világban fontos a szerelem – a szellemi, lelki és testi egyesülés miatt -, és erkölcsös nemi kapcsolat csak házasságon belül lehetséges.