Hasznos tippek

Plágium! Hogyan kerüljük el?

Mi is a plágium tulajdonképp?

plágium
1. <A szerzői jog kialakulása óta> más személy szellemi alkotásának eltulajdonítása, az általa megalkotott műnek v. részeinek felhasználása az eredetire v. a szerzőre való hivatkozás nélkül; szellemi lopás, tolvajlás. […]
2. (bizalmas) Más személy ötletének, gondolatának átvétele, felhasználása, eljárásának, módszerének utánzása, ill. az így átvett, felhasznált, mást utánzó, nem eredeti ötlet, eljárás, mód(szer). Ez a megoldás nem új, ez plágium.

A magyar nyelv értelmező szótára https://cutt.ly/Wx9987v
Plágium

Akár a véletlen folyamán, akár lustaságból, de ha egy már korábban kiadott műből, közzétett internetes tartalomból merítünk, és ezt nem hivatkozzuk le plágiumot követünk el. A szellemi termék eltulajdonítása, akár egy fizikális tárgy ellopása esetén is szankciókat alkalmazhat a törvényhozás. (Magyarországon 1999-ben hoztak erre törvényt.)

Hogyan követünk el plágiumot?

Amikor van egy beadandónk és találunk egy jó cikket az interneten, vagy egy pont megfelelő bekezdést egy szakkönyvben, úgy gondolhatjuk, ez szuper lesz, rengeteg szó, sok bekezdés, nem nekem kell bajlódni a dolgozat nagy részével. Kimásolod, beilleszted, és küldöd is nagy boldogan a tanárnak. Jó esetben odafigyeltél arra, hogy egyezzen a betűtípus és a betűméret, így elsőre nem lesz gyanús, hogy ctr+C-ctrl+V technikát alkalmaztál. (Írásos formában talán még egyszerűbb elkerülni a lebukást, mint egy gépelt dolgozat esetében.) De hogyan jön akkor rá a pedagógus, hogy plágiumot követtünk el?

  • betűtípust nem egyeztetted
  • eltérnek a betűméretek a szövegen belül
  • nem figyeltél oda a különleges karakterekre, mint a nem törölhető szóköz
  • az egységes sortávolság messzire elkerülte a beadandód
  • nem figyeltél oda az egységes bekezdés távolságára
  • és ami a legfontosabb: több gondolat másé a dolgozatodban, mint a sajátod: szó szerinti idézésben ráadásul!

De ha mindezekre oda is figyeltél, és teljesen rendben van a dolgozatod formailag, biztosan nem futtattad át plágiumkeresőn. Ami egy igen hasznos találmány, és a főiskolákon, egyetemeken rendszerint alkalmazzák őket, hogy valóban nem más tollával ékeskedsz, például egy szakdolgozat esetében.

A plágiumra nagyon érzékeny tanárok pedig az írásban beadott (nem gépelt) dolgozatokból is ki tudják szűrni, hogy valaki lopott szellemi termékkel akar-e jelest kapni az adott tárgyból.

Hogyan kerüljük el a plágiumot?

Először is, ne legyünk lusták!

Ha kapunk egy feladatot, gondoljuk át, mit akarunk abban a beadandóban megírni, és keressünk hozzá szakirodalmat. Figyeljünk oda a Wikipédia cikkekre, mivel a tartalmakat szabadon szerkesztheti, és ez nem biztonságos és hiteles forrás! Honnan tudjuk, hogy hiteles lehet? Egyszerű a válasz: van hivatkozása az adott tartalomnak.

Tehát voltaképp, ha végiggondoljuk, mit fogunk használni, tudjuk mit kell lehivatkozni.

A plágium elkerülésének egyik alappillére: saját gondolatok. A másik: az idézőjelek és a hivatkozás.

Ha a saját gondolataidat írod le (bármilyen kínosnak érezd is őket), az biztos nem lesz meg sehol úgy, ahogyan azt te megfogalmaznád: még egy olyan egyedi lény még egy, mint te, nem lesz a Földön.

Az idézőjeleket ( itt van tartalom ; itt egy tartalom ) és a hivatkozásokat pedig nagyon könnyű alkalmazni, utóbbihoz adok egy kis segédletet is az alábbiakban. (Felsőoktatásban kérhetnek az oktatók egyedi hivatkozási rendszert, amely eltérőek lehetnek a példáimtól, de a plágium elkerülése érdekében ez egy jó alapot adhat a kezdetekhez.)

Hagyományos anyagok hivatkozása

Az, hogy a hivatkozást a dolgozat végére vagy az oldalak lábjegyzetébe helyezed középiskolában véleményem szerint akkor fontos, ha a tanár kiemeli, hogyan kéri. Felsőoktatásban erre egyértelmű rendszer van, ezért annak mindenképpen utána kell járni.

Hagyományos forrás alatt értjük az írott anyagokat, mint folyóirat, könyv, szótár, enciklopédia.

Könyvek hivatkozása

Felcsapod a könyvet és odalapozol, ahol látod a címet és az alcímet, a szerző teljes nevét vagy a szerkesztőket. Ezen kívül szükség lesz még egy kiadóra és egy kiadási időre. Ha idézel, vagy csak egy bekezdést használsz fel belőle, akkor írd be az oldalszámot is!

Hagyományos könyv hivatkozása

Vagyis a hivatkozásunk a következőképpen fog kinézni: Elias, Norbert: Az udvari társadalom. A királyság és az udvari arisztokrácia szociológiai jellemzőinek vizsgálata. Napvilág kiadó. Bp. 2005. 35-45.

Nem magyar neveknél a vezetéknév kerül előre vesszővel elválasztva. A címek és egyéb adatok közé pontot szokás tenni. A kiadás helye esetében csak Budapestnél tesznek pontot a rövidítés miatt. Ha több szerző van kötőjellel tüntessük fel őket:

Nógrádi László–Szalai Ferenc: Interaktív táblák alkalmazása egyszerűen és profin. Győr 2013.

Folyóirat hivatkozása

Folyóiratokat hasonlóan hivatkozunk, annyi különbséggel, hogy fel kell tüntetni a hivatkozásban a folyóirat évfolyamát, a kiadvány évét és számának számát.

Tehát: Szerző:Cikk címe. Folyóiratcíme, Évfolyam száma. Kiadás éve:folyóirat sorszáma. Oldalszámok.

Pl.: Lénárd András: A digitális kor gyermekei. In: Gyermeknevelés, 3. (2016:1). 74–83.

Internetes tartalmak hivatkozása

Az internetes tartalmakat lehet a legkönyebben lehivatkozni.

Először is tudnunk kell, hogy ki a cikk szerzője, és a cikkünk címe. Ezek után már csak a hivatkozást kell bemásolnunk.

Barabási Albert László: Network Science. 2016. Online: http://networksciencebook.com/ (Utolsó elérés: 2021.03.31.)

Érdemes minden információt feltüntetni, mint a publikálás évét, vagy ha online folyóirat, a folyóiratnak az datait. Fontos, hogy írjuk oda, mikor értük el mi utoljára az oldalt, mert lehet beadványunk olvasásakor már nem lesz elérhető az online tartalom, ezzel viszont védjük magunkat, hogy de igen akkor azon a napon és órában percben én még el tudtam olvasni.

Ismételten megjegyzem Wikipédia cikk esetében csak olyan tartalmat hivatkozzunk le, amely maga is tartalmaz hivatkozást, ennek hiányában nem biztos, hogy hiteles, ami oda van írva!

Plágium. Online: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1gium (Utolsó elérés: 2021.03.31.)

Ha hosszú egy webcím, amit hivatkozni akarunk, a “csinos” hivatkozás érdekében használhatunk linkrövidítőket is. (Pl.: bit.do, cutt.ly, bitly.com)