Etika,  Történelem

Nemzet, állam és hazaszeretet

A mostani bejegyzésben olyan alapfogalmakat fogok tisztázni, amelyek a nemzeti öntudat kialakításához kapcsolódnak.

Nemzet

Ha valakit megkérdezünk mi a nemzet, egyszerűen azt vághatná rá, hogy az aki, a magyar államhoz hozzátartozik; vagy éppen azt, hogy magyarul beszél, vagy hogy követi a magyar keresztény szokásokat.

A nemzet fogalma 2 fontos összetevőből áll: egyrészt lehet politika – ebben az esetben az állam polgárainak közösségét értjük alatta. Őket összeköti a közös történelem, tagjai a hazájuk múltjával azonosulnak, függetlenül attól, hogy valójában milyen származásúak. (Az otthon fogalma az évtizedek alatt változhat attól függően, hogy külföldre kényszerülünk költözni munkahelyváltás, családi okok vagy megélhetés miatt például.)

A másik a kulturális vagy nyelvi nemzet, amelyben a tágan értelmezett közös kultúra az összetartó erő, (például étkezési, öltözködési, viselkedési szokások) illetve a nyelv és a vallás is lehet közös pont.

A politikai nemzet tagjai lehetnek eltérő nyelvűek, kultúrájúak, illetve a kulturális nemzet tagjai is lehetnek nem ugyanannak az államnak a tagjai. Tehát a két kör, egybemosódik, nem teljesen elkülöníthető egymástól.

Nacionalizmus és a nemzetállamok

A nacionalizmus a latin natio szóból ered, jelentése nemzet. Olyan politikai irányzat, amely a nemzetállam létrehozására, védelmére, tiszteletére irányuló erőfeszítéseket helyezi a középpontba.

A nacionalizmusnak két alapelve:

  • az emberiség természetes módon nemzetekre oszlik
  • az emberek nemzetükhöz tartozónak érzik magukat

Ne tévesszen meg bennünket ennek a szélsőséges elgondolása (szélsőséges nacionalizmus), amelyet sovinizmusként nevezünk. A sovinizmus mindig valamely nemzet vagy nemzetiség felsőbbrendűségét, kivételességét hirdeti, sokszor gyűlöletkeltő.

A nemzetállam fogalma szintén kettős jelentőségű. Egyrészt jelöli, hogy az államhatalom, a polgárok politikai közösségétől, vagyis a nemzettől ered. Másrészt azt, hogy az állampolgárok (vagy legalább is a többségük) nyelvileg és/vagy kulturálisan nemzetet alkotnak.

Három alapvető jellemzője van a nemzetállamoknak:

  1. szuverenitás – A nemzetállamok magukat kormányozhatják (más államok dolgaiba nem ütik az orrukat, de más állam sem az övékbe…)
  2. területi integritás – a határok sérthetetlenek, a saját területükről saját maguk rendelkeznek…
  3. egyenjogúság – népességüktől, gazdasági vagy katonai erejüktől függetlenül egyenjogúak

A nemzetállamok szuverenitását nemzetközi szervezetek segítik és korlátozzák. Az, hogy melyik nemzetállam melyik ilyen szervezetbe lép be, önkéntes, nem kötelezvény egyik nemzetállam részére sem. Leggyakrabban kül- és védelempolitika mentén (NATO), vagy gazdasági- és pénzügyek tekintetében (Európai Unió) lépnek szövetségre az egyes nemzetek.

Szervezetek, melyekhez Magyarország csatlakozott

Állampolgárság

Az állampolgár valamely állam tagja, akit jogokkal és kötelességekkel ruház fel az állam. Az állampolgárság meghatározásához 2 módszert használnak:

  • vérségi – ius sanguinis
  • területi – ius soli

Előbbi alatt azokat értjük, akiknek egyik vagy mindkét szülője az adott országnak már tagja.
A másikhoz azok tartozhatnak, akik az adott állam területén születnek meg. Ez leginkább az amerikai államok területén jellemző. Magyarországon a vérségi alapon meghatározott állampolgárságot alkalmazzák, bizonyos esetekben feltételek mellett viszont, kérelemre is megszerezhető.

Az, hogy egy állampolgárnak milyen jogai és kötelességei vannak, általában pontosan rögzítik a törvények. Magyarországon az Alaptörvény írja le ezeket, amelyben meghatározva vannak többek között az emberi jogok, a honvédelmi kötelezettség, közteherviselés, vagy a szülői és gyermeki kötelezettségek (köteles a szülő gyermekét taníttatni, köteles a felnőtt gyermek idős szüleit támogatni).

Hazaszeretet

Az állampolgárság nem jár feltétlenül hazaszeretettel, vagy a nemzeti identitás kialakulásával.