Etika

Mitől válik ember az emberré?

Ember vs. állat

Evolúció

Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy az embert mi is teszi pontosan azzá, ami emberi mivoltát adja, az első, ami eszünkbe juthat, hogy a gondolkodás, vagy az arra való képesség. Pont emiatt az állatokkal való összehasonlítás az első momentum, ahol egy kutató elkezdi a vizsgálatot.

3 nagyobb tudományterületet emelhetünk ki, amely azt kutatja, hogy miben hasonlíthatunk vagy különbözhetünk mi emberek az állatoktól.

  • Egyrészt a biológia, amely a DNS szerkezetek alapján keres egyezést vagy eltérést;
  • Az etológia, vagy másnéven viselkedéssel foglalkozó tudomány, ahol azt keresik, milyen viselkedésminták figyelhető meg mind az embereknél, mind az állatoknál, vagy melyek azok a minták, amely csak az egyiknél vagy csak a másiknál lehető fel;
  • A harmadik pedig a orvosi, vagy pontosabban a tudományos vizsgálatok, amely terület leginkább sejtszintű összehasonlítást kutat és végez, ez alapján fejlesztve a mai emberi orvostudományt.

A kutatások alapján az alábbi területek kerülnek górcső alá a leginkább:

  • szexualitás ➡️ Az embereknél nem csak az utódnemzés céljából történik
  • empátia
  • együttműködési képesség
  • agresszió megnyilvánulása
  • szülői gondoskodás
  • nyelvhasználat ➡️ az állatok zárt rendszerben kommunikálnak, kb. 20-40 üzenetet ismerünk az ő nyelvrendszerükben; ezzel szemben csak az emberi arc 150-200 üzenetet képes továbbítani
  • szertartások végzése ➡️ ez erőteljesen csak emberi „hozadék”
Szertartások

A szertartások kialakítása és elvégzése miatt az embert homo religiosusként is definiáljuk, ami vallásos embert jelent. Ezek a szertartások előfeltételezik, hogy vannak valamiféle ismereteink a halál bekövetkeztéről már az ősidőktől kezdve.

Van-e lelkünk?

Ezek a kutatások elsőként a korai időszakokban (ókor, középkor) olyan filozófiai kérdéseket vetettek fel, aminek a középpontjában az emberi cselekedetek mozgatórugója került, még pontosabban, hogy mely az az emberi rész, amely aktiválja ezeket a mozgatórugókat. Tehát a filozófusok dimenziókon belül kezdtek gondolkozni. Eleinte egy dimenzió volt, mindig egy-egy fontosabb kérdést emelt ki:

  • Mi lennénk a legfejlettebb állatok?
  • Van-e lelkünk? Ha van, mi is az pontosan?
  • Szellemünk vagy lelkünk? Mi adja a lényegünket?

Ezek a kérdések csak további kérdéseket vetettek fel, így az egydimenziós felfogások szépen kezdtek kibővülni többdimenzióssá.

Többdimenziós ember

Az embernek többféle elemből, összetevőkből való felfogása, például: az ember, mint test-lélek-szellem egysége, az ember, mint természeti és társadalmi lény.

Az alábbi táblázatban az egyes filozófusokat, kutatókat, pszichológusokat találhatjuk, és a hozzájuk kapcsolódó többdimenziós téziseket.

Platón Pál apostol Aquinói Szent Tamás Karl Marx
Kr.e. 427 – Kr.e. 347 Kr.u. 5 – 67 1225-1274 1818-1883
has: érzelem
mellkas: akarás
fej: megismerés
test-lélek-szellem harmonikus kapcsolataA lélek a test értelme és lényege, a test pedig a lélek “élete”: vagyis a lélek a test révén fejezi ki magát természeti lények (biológiailag meghatározottak) vagyunk + társadalmi lények: alakítjuk önmagunkat, önmagunk meghatározására vagyunk képesek
Sigmund Freud Rudolf Steiner Arnold Gehlen Heller Ágnes
1856-1939 1861-1925 1904-1976 1929-2019
Ösztönvezéreltek vagyunk 7 dimenziót állított fel
  • 1. ásványi test
  • 2. növényi és állati test
  • 3. érző lélek
  • 4. indulati lélek
  • 5. külvilágot vizsgáló értelem
  • 6. befelé gondolkodó értelem
  • 7. szellem
  • ösztönfeleslegünk van, ezek motiválnak minket az aktivitásra. Ebből alakul ki a kultúra.Nem természeti, társadalmi, vagy szellemi lényekben kell gondolkodnunk, mi egyszerűen és kizárólag emberi lények vagyunk

    Ösztön és szellem ⏭️