Etika

Ítélet és előítélet

Eltekintve egy szűk területtől, ahol tudásban és információkban nagyon otthonosan mozgunk, és szakembernek számítunk, rá kell döbbennünk, hogy a világ dolgait csak hiányos, tapasztalatban kevés ismeretre támaszkodhatunk. Ebben az esetben jönnek létre azok az előzetes ítéletek, vélekedések, amelyek alapján létrehozzuk a sztereotípiákat.

Nézzük is át, mit foglalnak magukba ezek a kifejezések, ha a társadalmi szabályokra, érintkezésekre vonatkoztatjuk őket.

Az előítélet pozitív vagy negatív véleményformálás/viselkedés egy csoporttal/személlyel szemben, amely téves vagy nem teljes információkból származik.
Például: a nők kevésbé értenek a természettudományos ismeretekhez; a férfiak kevésbé szeretik a házimunkát; a zsidók zsugoriak; cigányok nem érhetnek el tudományos sikereket…

A sztereotípia egy csoportról/személyről alkotott séma, a csoport/személy tulajdonságairól, motivációiról alkotott általánosítás. A csoport egy konkrét tagjának megítélésekor nem személyes tulajdonságait vesszük figyelembe, hanem a “kategória-tagságot”.
Például: az állatvédők radikális eszközökhöz fordulnak; az állatkísérleteket végzők kegyetlenek; a négerek állandóan bajt kevernek; XY rendőr csakis brutális lehet, mert a rendőrök mind azok…

Sztereotípiákról

A világban való eligazodásunkhoz ismereteinket sémákba – vagy általánosságban kategóriagyűjteményekbe – rendezzük. Ahogy kialakul egy ilyen kategória, az befolyásolja a viselkedésünket, illetve az új információk megszerzésére való készségünk feldolgozását.
Például: ha a tanárt egy pillanat alatt bekategorizáljuk, hogy értelmeset nekünk úgy sem fog mondani, sosem fogunk figyelni az óráján se rá, se a tananyagra, amit lead.

A sémák működésének jellemzői

  • A sémáinkkal összhangban álló információkra érzékenyebbek vagyunk, tehát könnyebben észrevesszük és megjegyezzük őket. Pl.: érdeklődési körök
  • Ha hiányzik egy részlet/információ, akkor a séma keretei segítenek abban, hogy ezeket kipótoljuk, és ezután úgy emlékezünk rá, mintha ténylegesen előfordult volna az adott információ az aktuális szituációban.
  • A keretekbe beillő információkra könnyebben emlékszünk vissza Pl.: nem emlékszünk pontosan, hogy nézett ki az új ismerős, de tudjuk hogy dohányzott, mert dohányfüst érződött rajta. (Vajon tényleg dohányzott?)
  • Ezek a sémák az új információk bekerülésével változhatnak, vagy akár új sémák is létrejöhetnek. Elsődleges szempont ezekben az esetekben a az önfenntartás, vagyis lehetséges, hogy a sémák amelyeket használunk erős torzításoknak van alávetve. Pl: agresszor jelenléte, vagy egy diktatórikus államban való jelenlét

A sémák előnye: segítik a világ irdatlan információhalmazában való eligazodást.

A sémák hátránya: sosem a valóságot sűrítik, hanem annak egy leképződését, a torzítások miatt vezethetnek rossz alkalmazkodáshoz is.

Diszkrimináció

A diszkrimináció egy sztereotipizált csoporttal, vagy annak egyik képviselőjével szembeni pozitív vagy negatív viselkedés. Például tanári negatív diszkrimináció, ha sosem adja meg az esélyt egy gyengébb tanulónak, mert az úgysem tud teljesíteni. Pozitív diszkrimináció, ha egy kiváló tanulót visz egyedül csak a versenyekre és másoknak nem ad esélyt.