Etika

Erkölcs és politika

A politika és az erkölcs fogalmának összekapcsolása napjainkra elég érdekesnek, majdhogynem nehéz feladatnak tűnik. Amit általánosan erkölcsösnek, erkölcsi normáknak tekintünk, az nem mindig úgy érvényesül a politikai életben, amely az egyén számára belefér az erkölcs fogalmában. Ez annak is a következménye, hogy az erkölcsi normák egyrészt sokat változnak a történelmi koroknak és felfogásoknak köszönhetően – így olyan erkölcsi értékeket is magunkénak vallhatunk, amelyek már elavultak; másrészt a politikában a közjót kell leginkább szem előtt tartani, amely nem csak a szűk családra terjed ki, hanem egy egész nemzetre – bizonyos esetekben nemzetekre.

A politika az adott ország összes tagjára vonatkozó kötelező erejű döntések meghozatalának folyamata. Ehhez kapcsolódnak még olyan tevékenységek, mint az érdekegyeztetések, döntési – akár hatalmi – pozíciók megszerzéséért zajló küzdelmek.

Ebből kiindulva a politológusok a politikának három szegmensét különböztetik meg, melyet politikai háromszögnek is neveznek:

  • Polity: vagyis a politika intézményesített világa (állam, kormány, törvényhozás, igazságszolgáltatás…)
  • Politics: a politikai konfliktusok színtere (pártok, szervezetek, választási rendszerek)
  • Policy: a politikai célok és tartalmak gyűjtőhelye (közpolitika, mint például: honvédelem, egészségügy, környezetvédelem…)

A politika mára minden szempontból jelen van a mindennapjainkban, befolyásolja cselekedeteinket, egyúttal keretet ad számunkra a „helyes” élethez.

És itt érdemes különválasztanunk egy kicsit az erkölcs és a politika helyzetét. A korábbi bejegyzések alkalmával arról esett szó, hogy a helyes élethez, a helyes ösvény kiválasztásához a lelkiismeret ad iránytűt számunkra.

Akkor, hogy keveredik most ide a politika?

Ha visszaidézzük a történelemórákat, és egészen Szent István koráig elmegyünk (erről már beszéltünk a bevezető órákon) akkor rájövünk, hogy akkor is lehetett valamiféle erkölcs, de ettől függetlenül a lopások gyakoriak voltak. Mint ahogy a kereszténység elterjedésével a templomlátogatás és az Isten tisztelete is bekerült az általános erkölcsi normák közé az évszázadok folyamán. Az, hogy ezek a normák állandósultak legyenek, szükség volt a törvényhozásra, mégpedig a békés, rendezett és jól működő ország érdekében. (Ugye ahol nincsenek belharcok, nincs lopás, nincs bűnözés, ott az emberek nyugodtabban élnek, a nyugodtabb élet pedig magával hozhatja az ország felemelkedését.)

Jelen politika

Napjainkban erkölcspolitikai helyzetben kiemelten fontos az értékpluralizmus és a státuszegyenlőség. Ez a két fogalom azért is kiemelt, mert szinte minden országra elmondható, hogy kulturálisan, vallásilag, nemzetiségileg és politikailag sokszínű. Ennek a sokszínűségnek pozitív elvekre van szükségük, ahhoz, hogy az egymás mellett élés és a kompromisszumok elfogadása békés kimenetelű legyen. Ennek ellenére ezeknek az érvényesítése elég nehézkes, és sokszor nem problémamentes.

De mi az az értékpluralizmus és státuszegyenlőség?

Előbbi azt foglalja magában, hogy többféle nézet vagy érték létezik egymás mellett. Ez lehet akár kulturális (nemzetiségi/etnikumi okokból), vagy akár egymással versengő pártok jelenléti formájában is.

Utóbbi pedig a minden ember szabad és egyenlő elvét egyesíti.

Eme két fogalom mentén viszont felmerülhetnek bennünk olyan kérdések politikai szempontból, hogy kik döntik el, milyen értékeket kell alapul venni, mely értékek károsak vagy hasznosak?

Illetve a másik fontos kérdés, a státuszegyenlőség pontosan mire is vonatkozik: anyagi egyenlőség? Esetleg életmódbeli státuszra? Nemi hovatartozásra?

Azok, akik vizsgálják az etika és a politika kapcsolatát, legfőbb kérdésként azt teszik fel maguknak, hogy kell-e egyáltalán lennie kapcsolatnak az etika és a politika közt, és ha igen, milyen mértékben kell egymást keresztezniük, és kik által meghatározottan.

Te hogyan vélekedsz?