Etika

Bioetika

Mi is a bioetika?

A bioetika több területet vizsgáló tudomány. Összességében az az élettel, a létezéssel kapcsolatos etikai problémákkal foglalkozik. Nézzük melyek ezek a területek:

  • elméleti bioetika – elméleti, filozófiai és teológiai kérdések
  • klinikai etika – eljárások, orvos-beteg kapcsolat
  • politikai bioetika – politikai, gazdasági szempontok
  • kulturális bioetika – életmód, tisztálkodás

A filozófusok, szociológusok és biológusok az elmúlt évtizedekben ezeken a problémakörökön belül kiemelten ezekkel a témákkal foglalkoztak:

  • Elméleti kérdések – Az általános elméletek létrehozása szükséges-e?
  • Az egészség-betegség meghatározása: Naturalista felfogás (meghatározás mérések, laboreredmények alapján) vagy normatív felfogás (meghatározás adott kor normái: pl.: lelki betegség)?
  • A tájékozott beleegyezés kérdése – Mennyire kell teljeskörűnek lennie a tájékoztatásnak egy beleegyezés kéréséhez?
  • Az igazságosság kérdése – Pl.: gyógyászatban eszközök, eljárások alkalmazása betegeknél, milyen sorrendben történik az ellátás…
  • A születéssel, a halállal kapcsolatos kérdések – Abortusz, mesterséges megtermékenyítés, fogamzásgátlás. Aktív, passzív eutanázia.
  • A szervátültetéssel, szövet-transzplantációval kapcsolatos kérdések
  • Emberkísérletek kérdése – Pl.: Lehetséges-e? Önkéntes-e? Mennyire kell a tájékoztatást megadni?
  • Pszichiátriai etikai kérdések – Pl.: Betegnek nyilvánítás esetei; Vannak-e visszaélések?

Kiemelten elsősorban a mostani alkalommal a „születéssel, a halállal kapcsolatos kérdések”-kel fogunk „megismerkedni”.

Emberi élet kezdete és vége

Mióta ember az ember a halál és az elmúlás gondolata jelen van az életben. És ha valaminek a végét látjuk, hogy az a valami keletkezett is valamikor. Ezért nem meglepő, hogy a kezdet és a vég kérdése foglalkoztatja a gondolkodókat. A tudományos technológia és technika folyamatos fejlődése és az ismereteink bővülése viszont kérdésessé teszi, hogy ez a kezdet és a vég pontosan mikor jön létre.

Milyen kérdések merülhetnek fel etikai vonatkozásban?

  • Mikor kezdődik és fejeződik be az élet? Az emberi élet szempontjából ez személyhez vagy magához kötődik? Ebből adódóan: A fogantatás az élet kezdete, vagy a megszületés?
  • Mikor fejeződik be az élet? Amikor már egy sejt sem él a tesből, vagy amikor megáll a szív? Ha nincs agyműködés, de van szívműködés él-e vagy meghalt az illető?

Az emberi élet szentsége és az eutanázia

Abortusz

Az abortuszt, mint fogalmat általánosságban a médiának köszönhetően művi vetélésként, terhességmegszakításként tartják számon, de jelenthet természetes vetélést, terhesség megszakadását is, ha a magzat már életképtelenné vált a a megszületése előtt.

Terhesség

Az abortusz etikai megítélése az élet kezdetének válaszaiban keresendő. Egyesek úgy vélik, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik. Mások szerint a magzat csak akkor nyeri el az emberi jogokra vonatkozó pontokat, ha életképessé válik, vagy élve születik. Megint mások úgy vélik, hogy a magzat csak az öntudat és a racionalitás tudatában válik jogokkal rendelkező személlyé.

Ezek fényében mérlegelik, hogy egy esetleges terhességmegszakítás elítélendő-e vagy sem? Gyilkosság-e vagy sem?

Magyarországon az emberi élet tiszteletben tartása és védelmének érdekében jogilag rendelkeznek a terhességmegszakításról. Az 1992-es törvény pontosan leírja, mely esetekben lehet és melyik terhességi hétig megszakítani a terhesség folyamatát, vagyis önkényesen nem lehet terhességmegszakítást kezdeményezni egy nőnek sem, ha a megtermékenyülés után nem akarja a gyermeket.

Mesterséges megtermékenyítés

A modern technológia lehetővé teszi, hogy a természetes szaporodási rendtől eltérve életet alkossunk. A női és férfi sejtek kiemelése a nemi szervekből, és az emberi testen kívüli megtermékenyítés, mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek erkölcsi dilemmákhoz vezetnek:

  • Szabad-e a megtermékenyítés folyamatába beavatkozni?
  • Mi történik a be nem ültetett embriókkal? Gyilkosság-e?
  • Nem avatkozunk bele, a nemi ismeret tudatában, a nemi szelekcióba?
  • Halott férfi spermája lehet-e örökítő?

Kitekintés

Szörnyike

A mesterséges megtermékenyítés technológiája nem csak az emberi élettel kapcsolatban etikai kérdés. Az állati és növényi szférában a mesterségesen létrehozott élőlények esetében is vannak megválaszolatlan kérdések:

  • Kell-e nekünk mesterségesen létrehozott növényeket alkotnunk?
  • Szabad-e állatokkal kísérletezni, fajt nemesíteni?
  • Tudunk-e hibridfajokat létrehozni? Kell-e kísérletezni egyáltalán ilyenekkel?

Klónozás

A klónozás már Dolly bárány óta foglalkoztatja az embereket. A klón fogalmának meghatározása szerint valamely élőlény természetes úton létrejött genetikailag lényegében azonos mása.

Pontos mása sose lesz az embernek, mert még ha két test a kezdeti állapotban egy genetikán is osztozik a folyamatos sejtmeghalás és megújulás során a genetikai állomány változik. (Ráadásul ahhoz teljesen egyforma környezeti hatások kellenek, hogy tényleg egyformák legyenek.) A klónozás nem csak a technológiai eljárás helyességében vet fel etikai dilemmákat. A filozófiai gondolkodás azt is szem előtt tartja, hogy a klónozás során a személy is másolódik-e? Egy vagy két élelőnyről beszélünk-e ebben az esetben? Logikus magyarázat az lenne, hogy nem, de ettől függetlenül foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.

Filmajánló

Mielőtt megismeretek – 2016