Etika

A természet és állatvédelem

Az állatvédelemről

Szarvasmarha tartás miatt erdőirtás az Amazonasban
Szarvasmarha tartás miatt erdőirtás az Amazonasban

Az előző héten foglalkoztunk a globális problémákkal, melyekben nagyrészt olyan dolgokról szerezhettünk tudomást, hogy milyen problémákat okozunk a környezetünknek.
A környezet védelme érdekében hozott intézkedések lehet hogy segítik, hogy elkerüljük az emberiségre várható katasztrófák sorozatát, lehet hogy csökkentik ezt a folyamatot. Ezt csak a jövő generációja fogja tudni megmondani, és lehet akkor, amikor a mi földi utunk véget ért régen.
Viszont ezeken túl van még egy fontos dolog, amit érdemes megemlítenünk: mégpedig az állatok és az állatvédelem.

Az állatok védelméről szabályozást csak 1989-ben hoztak hivatalosan. A Universal Declaration of Animal Rights (Állati jogok egyetemes nyilatkozata) tíz pontban írja le, hogy milyen jogok illetik az állatokat.

Ezek közül néhány:

  • Minden állat életét tiszteletben kell tartani
  • Minden állatnak egyenlő jogai vannak a biológiai egyensúly fenntartása érdekében. Ez a jogegyenlőség nem árnyékolja be a fajok és az egyének sokféleségét.
  • Minden embertől függő állatnak joga van megfelelő táplálékhoz és gondozáshoz.
  • Az állatokat nem szabad rossz bánásmódnak vagy kegyetlen cselekedetnek kitenni.
  • Az oktatási és oktatási hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárok gyermekkoruktól kezdve megtanulják megfigyelni, megérteni és tisztelni az állatokat.

Ezeket a pontokat 1978. október 17-én Párizsban sorolták fel az UNESCO épületében, viszont csak 1989-ben fogadta el a Nemzetközi Állatvédő Liga. Magyarországon 1998-ban hozott ennek mintájára törvényt az állatvédelemről.

Vagyis az állatoknak vannak jogaik, és szeretjük magunkról azt gondolni, hogy ezeket a jogokat biztosítjuk is nekik. Ennek ellenére mégis beszélünk róla, és tudjuk, hogy ezek a pontok és törvénycikkelyek megsértésre kerülnek.

Állatvédelem megsértése?

Az állatfajok pusztulásának okai

Ha csak az előző heti bejegyzés tartalmára visszatekintünk, nem kell meglepődnünk azon, hogy mi emberek vagyunk azok, akik az állatvilág színterén is sorban okozzuk a károkat.

Ha valaki ellopja az autónkat, pénztárcánkat, csalók áldozatai leszünk az interneten, felháborodottan és jogosan sértettek leszünk. Igyekszünk valamilyen hatósághoz fordulni, hátha a károkat lehet enyhíteni a jövőben. Viszont az állatok hová tudják benyújtani a panaszaikat, ha

  • eltűnnek és megszűnnek az élőhelyeiket adó erdők, mezők, tavak?
  • illegális vadászat áldozatai lesznek?
  • elveszik tőlük a még fejletlen, vagy éppen megszületett utódjaikat?
  • kereskedelmi céllal befogják őket?
  • falidíszt csinálnak belőlük?
Korallzátonyok pusztulása
Korallzátonyok pusztulása

Az állatvédelem – véleményem szerint – ott kellene kezdődnie, hogy vagy nem romboljuk le azokat a környezeti feltételeket, amelyek az életükhöz szükségesek, vagy pedig újakat kellene létrehoznunk a már elpusztított helyek helyett.

Ez nem egy egyszerű feladat. Költséges, és nehezen kivitelezhető, viszont nem lehetetlen.

Állatkísérletek

A másik etikailag témaborzoló az állatok jogaival kapcsolatban, az állatkísérletek kérdése.

Az állatkísérletek sok esetben mentenek embert, sok esetben viszont felesleges stressznek teszik ki az állatot, akin a kísérleteket végzik.

Azon a kérdésen túl, hogy szabad-e vagy sem az állatokon kísérletet folytatni (ezt a törvény mára már szabályozza), nagyobb kérdés, hogy milyen körülmények között tehetik ezt meg a kutatók.

Számos olyan rejtett kamerás felvételt lehet találni az interneten, amelyeken állatkísérleteket folytató laborokban vesznek fel, és ezeken a felvételeken az állatok minden szempontból rossz körülményeknek vannak kitéve.

És akkor megállunk egy pillanatra: ha vannak az állatoknak jogaik, és tudjuk, hogy nem jó, amit teszünk velük, miért tesszük?

A válasz ugyanott keresendő, amiért az esőerdőket irtjuk, a földet tönkre tesszük, az ózonlyukat vékonyítjuk: az ebből származó, kecsegtető haszon miatt.

Állatvédelem pozitív oldala

WWF logója
WWF logója

 Az állatvédelemre való fókusz adott nekünk egy lehetőséget, hogy tegyünk ellene. Számos ember és nemzet foglalkozik ezzel, sőt civil szervezetek alakulnak, hogy segítsenek nekik. A legismertebb világszintű szervezet a WWF, de állatvédő szervezetekkel Magyarországon is találkozhatunk minden megyében. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az Állatbarát Alapítvány tevékenykedik.)

Személyes állatvédelem

Az, hogy te mire figyelhetsz oda személyesen? Írnék pár tanácsot, hogy mire figyelhetsz oda.

  • Kozmetikai termék vásárlása esetén nézd meg jelöli-e a gyártó (vagy a termék), hogy a termék volt-e állatokon tesztelve.
  • Fogyassz kevesebb húst. Az állattartás nem kifejezetten etikus az állatok jogait illetően. Természetesen nem minden állattartó telepre igaz, de sajnálatos módon a többségére igen, hogy zsúfolt. A „boldog tehén, vagy a boldog csirke” jelzések jelölhetik egy-egy terméken, hogy olyan felelős gazdaságból származik az állati eredetű élelmiszer, ahol odafigyeltek az állati jogokra (vagy legalább is legyünk optimisták, hogy tényleg így van).
  • Ha háziállatot szeretnél légy felelős gazdi! Olvass utána, hogy a kinézett kedvenc milyen tulajdonságokkal, szokásokkal rendelkezik, mert ha befogadod, ő számít rád. Nem szeretik ők sem, ha kirakják az esőbe őket, hogy hajléktalanná váljanak.
    • A fenti bejegyzésből adódóan ne vásárolj divatkedvencet! Cuki a húsvéti nyúl, de csak azért, hogy két nap után nyűg legyen, nem fair sem veled, sem a nyúllal szemben.
    • Csak azért, mert egy állat „menőn” néz ki, ne akard kedvencnek! Én is kedvelem a cicákat, szeretem a párducokat, sőt oroszlánt is simogatnék, de attól, hogy Dubaiban valaki háziállatként tartja őket, nekem biztos nem kéne. (Tudjátok, mennyi húst kellene akkor vennem?)

Filmajánló

Uralom – 2018 – A film a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatásokat tartalmaz. +18