Történelem

A mai magyar demokrácia

A mai Magyar Köztársaságról és kialakulásáról

Magyarország a XX. század közepéig nem volt olyan írott alkotmánya, amely egységes és mindenre kiterjedő lett volna. Korábban úgynevezett történeti alkotmánya volt, amely a korábbi évszázadokban és évtizedekben keletkezett törvények alkották. Az egyik legkiemelkedőbb törvénye az 1222-ben kiadott Aranybulla volt. 1949-ben viszont ezen a téren változás állt be, ugyanis az akkori kormány megalkotott egy írott kartális alkotmányt, amely papíron leírta az alapjogokat és a demokratikus berendezkedés alapjait. Ennek az alkotmánynak viszont volt egy problémája: nem követték az abban leírtakat. Ezért nem meglepő, hogy 1989-ben a rendszerváltást követően egyből módosították, viszont még ez sem bizonyult tökéletesnek. Ezért 2011-ben létrehozták azt a magyar alkotmányt, amely nem csak az alapjogokra terjed ki, de ténylegesen garantálja a demokratikus állam működését.

Magyar Alaptörvény szerkezete és tartalma
Alaptörvény szerkezete és tartalma

Az előző témakörben már szót ejtettünk a demokrácia alapjairól, melynek alappillére az emberi jogok és azok betartása. Ezen felül szó esett a népszuverenitásról – vagyis, hogy a nép képviselőkön vagy szavazás útján tud beleszólni a politikába, illetve még egy fontos dolog, ami viszont nem lett egyértelműen leírva az előző alkalommal: a hatalom megosztásának elve.

Magyarország politikai rendszere jelenleg parlamentáris köztársaság. Nézzük hogyan néz ki a hatalommegosztás:

  • Van egy államfő az ország élén, ő a köztársasági elnök.
  • A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés végzi.
  • A végrehajtó hatalom a kormány kezében van.
  • Az igazságszolgáltatást pedig a bíróság és az ügyészség gyakorolja.

A magyar köztársasági elnök

A köztársasági elnök feladatai leginkább reprezentatívak. A napi pártpolitikában nem vesz részt, viszont ő felelős, hogy kifejezze a magyar nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Milyen szerepeket tölt be, és feladatokat kell ellátnia?

  • ő a hadsereg főparancsnoka
  • kitűzi a választások időpontját
  • a választási eredmények alapján miniszterelnököt nevez ki
  • bírókat ő nevezi ki, ahogy a bírókat és az egyetemi tanárokat is
  • nagyköveteket bíz meg és fogadja őket
  • kitüntetéseket oszt ki

A köztársasági elnök legtöbbször nem önállóan dönt, hanem javaslatokra teszi meg lépéseit. Személyét az Országgyűlés választja meg 5 évre, kétharmados többséggel (ha ez nem sikerül két választási fordulón sem, akkor többségi szavazattal).

Törvényhozás

A magyar törvényhozás az Országgyűlés fő feladata.

Magyar Országgyűlés feladatai

Az országgyűlésnek minden évben kötelező törvényt hoznia a költségvetésről, és az előző év költségvetésének végrehajtásáról.

Az Országgyűlés egyéb feladatai:

  • miniszterelnök megválasztása
  • fogadja a miniszterelnök kormányprogramját
  • köztársasági elnök megválasztása
  • Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása
  • Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) elnökének megválasztása
  • legfőbb ügyész megválasztása
  • alapvető jogok biztosának megválasztása
  • Számvevőszék elnökének megválasztása
  • leválthatja a miniszterelnököt

Végrehajtás

Mivel Magyarországon – a már említett – parlamentáris demokrácia működik, így a végrehajtást végző kormány a törvényhozó Országgyűlésnek felelős. Magyarán a kormány bármilyen intézkedést akar bevezetni vagy módosítani az országban, azt meg kell szavaztatnia az Országgyűléssel.

A kormány tagjai az egyes szakterületekért, tárcákért felelős miniszterek. Az ő helyettesük a részterületekért felelős államtitkárok.

Az ő feladatkörükbe tartozik az új törvénytervezetek kidolgozása és az állami intézmények felügyelete, irányítása.

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatásért a bíróságok és az ügyészségek felelősek. A bíróságok bűncselekmény esetén büntetőperekben, illetve magánfelek jogvitájában polgári perekben hoz döntést.

A büntetőperekben az államot az ügyész képviseli, míg a vádlottat a védőügyvéd. A polgári perekben mindkét fél mellett ügyvéd a képviselő. A bírói ítélet ellen fellebbezést lehet beadni, ilyenkor az ügy másodfokon lesz vizsgálva. Első körben így bíró vizsgálja az ügyet, másodfokon háromfős testület.

Fontos kiemelni, hogy az igazságszolgáltatásban olyan jogok érvényesülnek, mint

  • törvény előtti egyenlőség
  • ártatlanság védelme
  • ügyvédhez való jog
  • anyanyelvhasználat joga

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság feladata között szerepel, hogy megvizsgálja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelőek a hozott intézkedések. Az Alkotmánybíróság 15 fős, ezeket a személyeket az Országgyűlés választja meg 12 évre.

Alapvető jogok biztosa

Az alapvető jogok biztosa felelős az alapjogokat sértő visszáságok miatti eljárások indításáért.
Két helyettese a jövő nemzedék érdekeit, valamint a hazai nemzetiségek jogait védik.

Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék a közpénzek felhasználását ellenőrzi, vizsgálja a költségvetés végrehajtását (amiről az Országgyűlés törvényt hoz) és az állami vagyon kezelését is.
Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés választja 12 évre.

A magyar választási rendszer

Országgyűlési képviselők választása

Magyarországon 4 évenként vegyes és egyfordulós rendszerben választhatnak a polgárok országgyűlési képviselőket.
A választójog általános és egyenlő, a választás közvetlen módon és titkosan zajlik.
199 országgyűlési képviselő közül
– 106 egyéni választókerületben
– 93-at országos listáról
választhatnak meg a polgárok. Minden választópolgár 2 szavazattal rendelkezik: ebből az egyiket a választókerületben indult egyéni jelöltre adhat le, a másikat pedig valamely párt országos listájára.

Választási rendszerek ábrája
Választási rendszerek ábrája

Önkormányzatok

Magyarország területe fővárosra, kerületekre, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Ezen mindegyikét megilleti az önkormányzás joga.

Önkormányzati választásokat 5 évenként tartanak. Az, hogy milyen módon és kikre szavazhatnak a választópolgárok, ebben az esetben a település lakosságának száma dönti el.

  • Tízezernél kevesebb lakosú települések esetében egyéni listás rendszer működik. Minden jelölt egyetlen listán szerepel, a legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek a képviselők, és annyi jelöltre adhat le szavazatot egy választópolgár, ahány tagú az önkormányzati testület.
  • Tízezernél több lakosú település esetén már vegyes rendszer van érvényben, ahol választókerületeket alakítanak ki. Ezekben a választókerületekben egyéni jelöltekre lehet szavazni. A vesztes jelöltek bekerülnek a kompenzációs pártlistába.

A megyei és fővárosi önkormányzati testületet arányos módon a pártlistákról választják a polgárok, a polgármester – és Budapest esetében a főpolgármester – választása mindenhol közvetlenül történik.

A települési önkormányzatok élén a polgármester áll (Budapest esetében főpolgármester).

Feladatai közé tartoznak:

  • település irányítása
  • önkormányzati döntések előkészítése és végrehajtása

A polgármester helyettese az alpolgármester.
Az önkormányzati képviselőtestület felelős a helyi rendeletekért, valamint a helyi adók kivetéséért és a település vagyonfelügyeletéért.
A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

Összességében miért felelnek az önkormányzatok egy-egy településen?

  • különféle engedélyek kiadása (építkezés, parkolás, vállalkozás)
  • közszolgáltatások biztosítása
  • közutak fenntartása
  • tömegközlekedés megszervezése
  • szociális ellátás
  • egészségügyi alapellátás
Plusz információ

Jelenleg, 2021-ben a magyar köztársasági elnök Áder János. Miniszterelnök Orbán Viktor. A jelenlegi Országgyűlésben helyet kapó politikai pártok megoszlásának %-os arányi ezen az oldalon tekinthető meg.