Történelem

A demokrácia

A demokrácia egyik alappillére: az emberi jogok

Minden reggel, amikor felkelsz rutincselekvéseket végzel: kinyomod az ébresztőt, kibújsz az ágyból, felöltözöl, beágyazol, reggelizel… elindul a nap, végzed a kötelességed. Az, hogy mi egy ember kötelessége részben meghatározott lehet születésétől fogva (ez kultúránkként, történelmi korokként változhat), részben viszont az élet előrehaladtával változik. Csakhogy ne menjünk messzire csecsemőként, meg kell tanulni járni, beszélni, majd aztán bölcsődében, óvodában társas lényekként élni. Tehát a kötelesség valamifajta illendő dolog vagy feltétlenül megteendő cselekvés, de akár elhivatottság okozta cselekvéssorozat is lehet.

Jó, jó, vannak kötelezettségek, de honnan tudjuk, hogy mindenki a fair play alapján végzi a kötelességét?

Erre a válasz a jogokban keresendő.

Emberi mivoltunk szerepét az emberi jogok határozzák meg. Jogokról beszélünk, és ezeket egy dokumentumban 1984-ben foglalták össze, de nem egy törvénykönyvben. Az ENSZ ebben az évben fogadta el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.

Emberi jogok
Ismerd meg egy rövid videóval az emberi jogokhoz vezető történelmet ide kattintva.

Ebben a nyilatkozatban találhatunk polgári és politikai jogokat (2-21 cikkek), szociális, gazdasági és kulturális jogokat (22-27 cikkek), és kollektív jogokat (1. és 28. cikkek.).

Nézzünk 1-1 példát a csoportokhoz, hogy jobban megérthessük miről is van sző:

  1. polgári és politikai jogok: élethez való jog; szabadsághoz való jog; tulajdonhoz való jog; politikai részvétel joga
  2. szociális, gazdasági és kulturális jogok: munkához való jog; oktatáshoz való jog; létminimumhoz való jog
  3. kollektív jogok: nemzetközi önrendelkezéshez való jog; fejlődéshez való jog; békéhez való jog

Az első csoport egyik kiváltsága, hogy az állami beavatkozásoktól védik az egyént, ellentétben a második csoporttal, amelyben az állam aktív szerepet vállalhat a jogok érvényesítéséhez. (Például iskolák építése, egészségügyi intézmények támogatása.) A harmadik csoport a XX. század végén lett kifejtve, és egyik alappillére az államok közötti együttműködés lenne.

Demokrácia

A demokrácia nem a modern kor találmánya, hiszen már az ókori Görögországban, pontosabban Athénban gyakorolták ezt a népuralomra hagyatkozó politikai rendszert. (A demokrácia fogalom két görög szóból tevődik össze: démosz=’nép’ és kratosz=’hatalom’ szavakból.)

A modern demokrácia, amit ma ismerünk, a politikai vezetők megválaszthatóságában és a többségi döntéshozatal rendszerében érvényesül. (Kérdezhetnénk, hogy akkor mi van a kisebbség jogaival, de itt érvényesülnek az emberi jogok, és nem mellesleg ezen csoport érdekeit is szem előtt kell tartani – vagy legalább is erősen érdemes ezt tenni.)

A demokrácia alapvetően elfogadja a társadalmi sokszínűséget, és törekednie kellene az államnak a világnézeti semlegességre.

A modern demokrácia elsődlegesen a közérdekre és a közjóra törekszik. Azok a pillérek, amelyek a demokráciát kiteszik a következőek:

Modern demokrácia

Két alapvető formája van:

  • közvetlen demokrácia – nem meglepő módon, itt maguk a polgárok szavaznak a döntésekről.
  • képviseleti demokrácia – itt a polgárok által választott képviselők hozzák a döntéseket.

A két forma közül az elsőt általában kisebb közösségekben fedezhetjük fel, míg a másikat nagyobb településeken vagy nagyobb területeken.

A demokrácia és az államformák

Alkotmányos monarchia

Az alkotmányos monarchiára a parlamentáris demokrácia jellemző. Itt a végrehajtó hatalmat a törvényhozásnak felelős kormány gyakorolja. Ezt elsőnek Angliában vezették be 1689-ben.

Nézzük mit is jelent ez tulajdonképpen:

A választópolgárok megválasztják a törvényhozás képviselőit. Ezután a győztes pártból vagy pártkoalícióból kerülnek ki a kormány tagjai.

A parlament gyakorolja a tényleges hatalmat, ez kiterjed a hadseregre, a pénzügyekre és a kormány ellenőrzésére. Az uralkodó írott vagy íratlan alkotmány útján gyakorolhatja hatalmát, uralkodik, de nem kormányoz.

Alkotmányos monarchiával találkozhatunk még Jordániában, Marokkóban, Norvégiában, Thaiföldön is többek között.

Köztársaság

A köztársaság berkein belül mi magyarok is a parlamentáris demokráciát ismerhetjük. Ebben a rendszerben van egy köztársasági elnök, kinek szerepe leginkább reprezentatív.

A másik változat az elnöki köztársaság. Ebben a választópolgárok a törvényhozás képviselőit és a végrehajtói hatalmat gyakorló elnököt is megválasztják. Az elnök egyszemélyben állam- és kormányfő. Ez a rendszer az Egyesült Államokban jellemző, itt is jött létre először. (1789-ben választották meg az első amerikai elnököt, George Washingtont.)

Választási rendszerek a demokrácián alapuló államformákban

Három választási rendszert különböztetünk meg:

  1. többségi rendszert
  2. arányos rendszert
  3. vegyes rendszert

Az 1. rendszer alakult ki történelmileg hamarabb, még abban az időszakban, amikor a rendi gyűlések követei közösséget képviseltek. (Rendi gyűlések korai időszaka: XIII.-XIV. századra tehetőek.) Mára már csak az angolszász országokban és az angol gyarmatok egy részén gyakorolják.

Itt az országot egyforma lakosságszámú választőkerületekre osztják, amelyekben egyéni jelöltek indulnak. Az válik képviselővé, aki a legtöbb szavazatot kapja. (A kisebbség véleménye ebben az esetben nem érvényesül.)

A 2. rendszer az 1. rendszer hiányosságait próbálja kiküszöbölni. A választókerületek nagyobbak, és egy-egy választókerületből több képviselő kerülhet ki. A pártok listát állítanak ki a jelöltjeikről, a választópolgárok pedig ebből a listából „mazsolázhatnak” a választások előtt. A listákra leadott szavazatok aránya dönti el, hogy melyik listáról hányan válnak képviselőkké.

A 3. rendszer az 1. és 2. rendszer ötvözéséből alakult ki. Ez a rendszer van jelenleg érvényben Magyarországon is.

Pártok

A demokrácia gyakorlásához mára politikai pártokra van szükség. A politikai pártok olyan szervezetek, amelyek a választásokon jelölteket állítanak ki. (Ezekre tudnak szavazni a választópolgárok.)

A pártok néhány jellemzője:

  • önkéntesen szerveződnek
  • közös ideológiájuk van a benne szereplőknek
  • céljuk a hatalom megszerzése: kormányzás

A pártok elhatárolódását sok minden tudja befolyásolni. Egyes országokban például vallás, nyelv és etnikum, akár város-vidék ellentét, vagy osztálytagolódás is lehet ennek a tagozódásnak a határolóvonala.

Jelen korunkra az államhoz való viszonyt is ilyen törésvonalnak tekinthetjük, hiszen sokan részesülnek az állami újraelosztásból, sok állami alkalmazott vagy nyugdíjas van a párt tagjai között. A másik csoportba tartoznak az állami elvonásokat sokalló személyek, akik többnyire a versenyszférában alkalmazottak, vagy vállalkozó csoportok tagjai.

A pártok osztályozásának legelterjedtebb módja – a francia forradalom óta (francia forradalom: 1789. máj. 5. – 1799. nov. 9.) – a bal- és jobboldalra sorolás.

Politikai pártok